Történelme

Koltó első írásos említése a premontrei szerzetesrend leleszi konventje által 1405-ben hitelesített határjárási okiratban szerepel Kolcho néven.1492-től már Koltóként említik, mint a máramarosi vajdák birtoka. A falut közel 150 éven át a Drágffyak uralták, majd az 1549-től önállósult Kővárvidékhez tartozott. Kővárvidéke1615-től az Erdélyi Fejedelemséghez tartozó kincstári uradalom, majd külön közigazgatási kerület, végül az 1876-os megyerendezést követően Szatmár és Szolnok-Doboka vármegye része lett.

Széki Teleki Mihály 1674-ben kapta meg Koltó és Katalin birtok jogát fejedelmi donációként,és a birtok 1936-ig a családé maradt.Teleki Mihály és Weér Judit 13 gyermeke indította el a nemzetség terebélyes családfáját, és a család három évszázadon keresztül jelentős szerepet játszott az erdélyi és magyar közéletben. A jeles személyiségek közül néhányat kiemelve: gr. Teleki Sámuel kancellár alapította 1797-ben a máig működő marosvásárhelyi Teleki Tékát, gr. Teleki József a Magyar Tudományos Akadémia első elnöke volt 1830-1855 között, és a közeli Kővárhosszúfaluban született gr. Teleki Blanka nyitott magyar tanítási nyelvű leány nevelőintézetet 1846-ban Pesten. 

A koltói birtokon a XVIII. században gr. Teleki János építtet kastélyt és hoz létre majorságot, melyet több nemzedéken keresztül csupán a vadászatok idején használt a sármási birtokon élő család. Az eredetileg barokk stílusú kastélyt 1821-ben restaurálják, majd 1845-től leghíresebb gazdája Teleki Sándor, a “koltói vad gróf” lett, kinek neve és regényes élete a történelem, irodalom és a zenetörténet berkeiben is közismert: Táncsics Mihály neveltje, Liszt Ferenc útitársa, Bem és Garibaldi legkedvesebb segédtisztje, Petőfi Sándor, Victor Hugo, és a két Dumas jóbarátja.

Koltót elsősorban Petőfi látogatásai tették a magyar irodalom nevezetes helyévé. A forradalmár költő itt töltötte mézesheteit Szendrey Júliával 1847.szeptember 9. és október 19. között. Hat hetet töltöttek édes kettes magányban, mely idő alatt a költő 24 verset írt. A kastélykertben lévő életerős somfa melletti kőasztalon született a Szeptember végén című szerelmi elégia, a magyar és világirodalom egyik ékes gyöngyszeme.

Teleki Sándor 18 évi emigrációból hazatérve építteti fel a szomszédos “vöröskastélyt”, mely ma a falu általános iskolájának szolgál otthonául. A XX. Század elején került kibővítésre az egykoron sok történelmi személyiséget vendégül látó kastély, hogy tágasabb teret nyújtson Teleki János – a vad gróf helyben gazdálkodó fia – és népes családja számára. Ebben az időben épül meg a kastély északnyugati oldalán egy tágas terasz, ahonnan a máramarosi bércekkel koszorúzott Lápos-völgy panorámájában gyönyörködhet a látogató.